Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Biztosan előfordult már veled, hogy egy rég nem látott barátnőddel végre összeegyeztettetek egy találkozót, és ő – roppant idegesítő módon – kb. húsz másodpercenként pillantott a mobiljára, mert éppen az aktuális lovag SMS-ét várta. Esetleg neked sikerült ily módon elfuserálni a barátaid estéjét (no meg persze a sajátodat is)? Nos, az biztos, hogy annál a pasinál, aki valóban akar téged, nem lesz szükség efféle telefonos cirkuszra. Mert a legrosszabb, amit ilyenkor egy megvezetett nőnemű tehet, ha hátat fordítva a puszta tényeknek, mentségeket keres az őt hanyagoló férfinak.

Pedig megígérte, hogy írni fog...


• A férfi, akinek nehéz a telefon •


Kedves Hölgyeim, nem fog üdvözítőként hatni, amit mondok, de mivel aligha vagyunk képesek férfiaggyal gondolkodni, kár kacsalábon forgó mentsvárakat építenünk annak a férfinak, aki a várt időpontban vagy az összes létező fejünkben képződött határidőt meghaladva sem tárcsázza a telefonszámunkat. Azt pedig nyomban felejtsük el, hogy biztos éppen a metróban utaztunk és nem volt térerő, netán pont abban a percben abszolválta a dolgot, amíg a lemerült készülékünket töltőre tettük.

Szóval nem létezik olyan férfi, aki igazán meg akar szerezni egy nőt, de esze ágában sincs ezt a tudtára adni. Ugyanakkor garantáltan hideglelést kapnak a kínos szituációktól, és a nemtelefonálással egyszerűen azt kívánják a tudtodra adni, hogy nem jössz be nekik. És pont. Nincs itt semmiféle megfejthetetlen rejtély. És ugyan minek fecsérelnéd az időd arra a fickóra, aki éppen attól foszt meg, hogy továbblépj, és rábukkanj arra az emberre, akinél nem kell ekkora hűhót csapni a „vajon mikor jelentkezik?” témakörben. És akinél majd minden jön magától.

Ha akarna, bárhonnan felhívhatna...

Itt emlékeztetnem kell továbbá arra, hogy egy erős férfinak, aki a veled való találkozásig valószínűleg számos próbát kiállt már, nem jelenthet gondot a kapcsolatfelvétel.

• A nő, aki alibit biztosít •


A legnagyobb tévút, amikor a pasit olyannak akarod látni, amilyen szeretnéd, hogy legyen, és nem olyannak, amilyen valójában. A leggyakrabban általában efféle felmentő ürügyeket igyekszünk gyártani az elveszett hímeknek.

1. „Biztosan tart tőlem!”

Persze léteznek gyámoltalan férfiak, akiket biztatni és ösztökélni kell, de ez nem jelenti azt, hogy vég nélküli udvarlásba kellene fogni a meghódításukért. Mindenesetre ha nem hatnak rá a kisebb-nagyobb jelzések, jobb, ha elfogadod, nem a félelem a távolmaradás oka, hanem az, hogy nem akar tőled semmit.

Tipikus lelépőszövegek:
Ha nem jelentkezett, majd később az alábbi magyarázatok valamelyikét kaptad, jobb, ha továbblépsz. Részéről nem volt komoly az ügy.

• „Ne haragudj, de most lefoglal a karrierem...”
• „Túl sokat csalódtam, most nem szeretnék egy újabb csalódást...”
• „Még nem hevertem ki az előző barátnőmet...
• „Időbe telik, mire el tudom hagyni a feleségem...
• „Bocs, de elvesztettem a telefonszámod...
• „Én akartalak hívni, de mindig közbejött valami...

Majd hívlak, drágám...
2. „Egyszerűen csak nem merte elkérni a telefonszámomat...”

Nagyszerűen szórakoztatok, úgy érezted, megtörtént az a bizonyos egymásra kattanás, mégsem kérte el a számod. Képtelen vagy kiverni a fejedből a sármos mosolyát. Reméled, hogy valamelyik közös ismerősötöktől kinyomozza majd a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat, de napokkal később sem történik semmi.
Nos, ha hatottál rá, egész biztosan nem fog elfelejteni, talán csak egy újabb személyes találkozásra vár a közös ismerősökre apellálva. Itt ugyan kicsit hosszabb a kifutási idő, de ha a következő bulin még csak meg sem jelenik, ideje megbarátkozni a ténnyel: mégsem voltál rá akkora hatással, mint azt hitted.

3. „Miért neki kellene először jelentkeznie?”

A válasz egyszerű: a férfiak nem szeretik, ha nem ők alkotják a szabályokat. Ha nem hiszed, kérdezd csak meg néhány randiképes férfiismerősödet, hogy miképp vélekedik az efféle szerepcseréről. Szóval hagyd csak meg nekik az első lépést!

4. „Most annyi minden összejött neki...”

Óh, óh, szegény... Legtöbbször a férfiak azzal a magyarázattal rukkolnak elő a későbbiekben, hogy akkoriban nem akartak belerángatni. Ez azért furcsa, mert ha fontossá váltál volna számára, bizonyára szüksége lenne ebben a nehéz időszakban a társaságodra. Ahol pedig nincs jóban-rosszban, ott rezeg a léc. Nincs minden veszve, de jobb, ha egyelőre parkolópályára helyezed az ügyet...

5. „Végül is jelentkezik, csak az ígérthez képest mindig később…”

Amikor a pasik komolyan gondolják, nagyon is ügyelnek arra, hogy betartsák az ígéreteiket, hiszen ez utóbbi elengedhetetlen a bizalom megalapozásához. Sok pasi reflexből veti oda a „majdfelhívlak”-ot, de sajnos ez az ígéret mára jócskán elértéktelenedett. Ha eleve lemondással kezeled az ügyet (áhhh, úgysem fog felhívni), akkor sem jársz jobban. Viszont nem ártana eltöprengened, hogy valóban szükséged van-e egy olyan pasira, akiben már az elején nem lehet megbízni?

6. „A szeretetet nem SMS-ekben mérik, szívem!”

Hát az biztos, hogy nem pont SMS-ekben, de ez aligha jelent vigaszt egy olyan nőnek, aki távkapcsolatban él, és akinek kedvese a várva várt találkozások között nem érzi fontosnak, hogy jelét adja annak: gondol rá. A fenti mondat olyan férfiak szájából szokott elhangzani, akik napokra elutaznak, és távollétük alatt nem érzik szükségét annak, hogy legalább egy üzenetet küldjenek a kedvesüknek. A gond az, ha nem tartják tiszteletben: párjuknak igénye van a folyamatos kapcsolattartásra. Ha másért nem, azért megérné megerőltetniük magukat, hogy örömöt okozzanak vele. Nem igaz?


• Miért vagyunk annyira türelmetlenek? •


Önnek nincs új üzenete...
Néhány „eltűnt” eset után magunkat kezdjük hibáztatni, értéktelennek, csúnyának, szerencsétlennek érezzük magunkat. Nem vagyunk eléggé hálásak női létünkért. Szívünk mélyén hosszasan gyászolunk, hiszen nem történik meg mindennap, hogy az ember lánya összeakad egy valóban vonzó pasival.

Ma, amikor annyi mindent képesek vagyunk kiküzdeni magunknak, nehéz egy férfira ölbe tett kézzel várni. Ráadásul szeretünk terveket szőni, de egy olyan fickóról, aki van is, meg nincs is, elég nehéz. Amint megtanuljuk elkülöníteni az esélyest az esélytelentől, máris nagyobb hatalmunk lesz a saját életünk és a férfiak felett is. Ha törekszünk arra, hogy eseménydús és örömteli életet éljünk, és nem hurcoljuk gyászosan a lefalcolt pasik emlékét, nem keltjük annak látszatát sem, hogy legfőképpen közérzetünk javítása céljából vágyódunk párkapcsolatra.

Persze a kivétel erősíti a szabályt, vagyis van kb. egy százalék esély arra, hogy más korlátai vannak a szerelem kibontakozásának, de azt a szívünk mélyén úgyis megérezzük. Feltéve, ha képesek vagyunk felhagyni az ürügyek gyártásával. De el kell hinnünk, hogy ha egy férfi valóban érdeklődik irántunk, nem lesz szükségünk se szerelmi bájitalra, se ármánykodásra, se elméletgyártásra, hogy akár a világ másik felén is ránk találjon!


Tipp: Ha te is mestere vagy az ürügygyártásnak, feltétlenül olvasd el Greg Behrendt és Liz Tuccilo: Majd hívlak, bébi! című könyvét, amely a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.